A nemzeti összetartozás napja Szentendrén 2021

2021. június 04., 21:55

Szentendre Város Önkormányzata 2021. június 4-én pénteken, 17:00 órai kezdettel tartotta a városi megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Trianon-emlékműnél. Előtte, a diktátum aláírásának idejében megszólaltak a város harangjai. A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává.

A történelmi Magyarországon 1920. június 4-én délelőtt 10 órakor – az aláírás vélelmezett időpontjában – megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A békediktátumot valójában délután fél 5 után 3 perccel írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai, erre a meghatározó történelmi pillanatra emlékezett a város a 101. évfordulón.

A megemlékezés kezdetén Máté Miklós népzenész vezetésével a résztvevők közösen énekelték el nemzeti imánkat, a Himnuszt, valamint a Székely Himnuszt. Majd Máté Miklós előadásában az elcsatolt területek gazdag zenei kincséből mutatott be válogatást.

Ünnepi beszédet Kerezsi Csaba, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatója tartott. Mondandója középpontjába azt állította, mit jelentett a mindennapok szintjén 101 évvel ezelőtt a nemzet szétszaggatása és mit tehetünk a nemzeti összetartozás érdekében 100 év elteltével.

A békeszerződés politikai, gazdasági és diplomáciatörténeti téren egyaránt bizonyítja, hogy mi a következménye, ha a politikában a józan ész helyére a bosszúvágy és az indulat kerül. A következmény nemzeti sorstragédia lett – fogalmazott.

Hogy érzékeltesse, mit jelenthetett megélni a trianoni döntést és következményeit, tanári munkája során alkalmazott példát hozott: nézzünk egy pillanatra a mellettünk állókra! Június 1-én még így állnánk egymás mellett, mint most. Június negyedike után véletlenszerűen minden harmadikunk kiáll a sorból és többé nem találkozik a mellette állókkal. Nem jár ugyanabba az iskolába, nem dolgozik többé egy munkahelyen, nem látogathatja a szomszéd településen lakó szüleit-nagyszüleit. Holnaptól nem engedik be iskolájába, egyetemére, munkahelyére. Mindezt azért, mert a most ünneplők véletlenszerűen kiválasztott egyharmadát nagyhatalmak által aláírt nemzetközi szerződéssel megerősítve kizárjuk a magyarságból. Hát, ha ezt túl abszurdnak tartjuk, akkor azért gondoljuk végig, hogy Trianonnál megtörtént!

A történelem kíméletlenül tenyerelt bele a mindennapokba, közemberek millióinak életébe – emlékeztetett Kerezsi Csaba. Ugyanakkor felidézte, hogy bár a nemzethalál félelme évszázadok óta jelen van a magyarság gondolatvilágában, ez a sorstragédia a legsúlyosabb történelmi helyzetben sem következett be.

A Trianon és a hozzá hasonló fekete napok mást is bizonyítanak. A magyar nemzet túlélésre és építkezésre való képességét – tette hozzá a szónok. Mindig és minden korban voltak olyan gondolkodók, közéleti szereplők, nemzeti hősök, akik tettek azért, hogy a jóslat ne teljesedjen be, hogy nemzetünk megítélését, önbecsülését a mennyiségi mutatók dimenziója helyett a minőségi mutatók dimenziója adja. Másrészt elkerült a nemzethalál azért is, mert ott volt azon hétköznapi emberek sokasága, akik kénytelenek voltak megtanulni túlélni, és képesek voltak megtanulni építkezni. Saját boldogulásuk építésével nemzetünk túlélését és helytállását biztosították.

Arról, hogy mit tehet a ma embere, hogy teljesítse, amit a 2010-ben elfogadott törvény elvár tőlünk, ezt mondta: Ha az emlékezést nem felejtés követi, hanem felelősségteljes gondolkodás, majd jószándék által vezérelt cselekvés, az már siker és igazi hazaszeretet. Azaz megtettük a legtöbbet, mit megtehettünk.

Emlékezzünk és építkezzünk! Tegyük be a magunk kicsi, de annál fontosabb építőkövét egy olyan világba, ahol nem történhetnek Trianonok – zárta beszédét Kerezsi Csaba.

Az ünnepi beszédet követően a résztvevők megkoszorúzták a Trianon-emlékművet.

Szentendre Város Önkormányzata és a testvérvárosok nevében Fülöp Zsolt polgármester és Pilis Dániel alpolgármester, valamint pártok, egyesületek, intézmények nevében a delegált résztvevők helyezték el a megemlékezés koszorúit:

A Magyar Honvédség Transzformációs Parancsnokság és a Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság nevében Kiss Zoltán alezredes;
a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia nevében Kaló Miklós alezredes;
a Fidesz Szentendrei Szervezete nevében Laárné Szaniszló Éva frakcióvezető és Kanyó Erika;
a Jobbik szentendrei szervezete nevében Pál Gábor önkormányzati képviselő, Czimbula Péter és Ferka László;
a Kisgazda Polgári Egyesület nevében Kiss Károlyné képviselő és Mészáros János;
a Magyar Szocialista Párt Szentendrei Szervezet nevében Lontai Tamás elnök;
a Momentum Szentendrei Szervezete nevében Buzinkay György választókerületi képviselőjelölt;
a Szentendre Gyökerei Hagyományőrző Baráti Társaság nevében Misék Lászlóné és Stefanek János;
a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete nevében Trombitásné Dévai Éva egyesületi tag és Trombitás Gábor egyesületi tag;
a Szentendrei Nemzeti-Konzervatív Kör nevében Berkesi Attila és Holló Istvána Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület nevében Helyes Imre képviselő;
a Váci Szakképzési Centrum Petzelt József Technikum és Szakképző Iskola nevében Énekes Rita igazgató és Lukácsné Németh Klára igazgatóhelyettes;
a Honvéd Kossuth Lajos Sportegyesület Szentendre nevében Tóth István elnök,
a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub nevében Horváth Jenőné elnök és Babinetz János, a klub titkára koszorúzott.