2020. június 06., 11:31
A történelmi Magyarországon 1920. június 4-én délelőtt 10 órakor – az aláírás vélelmezett időpontjában – megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A békediktátumot valójában délután fél 5 után 2 perccel írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai. Erre a meghatározó történelmi pillanatra emlékeztettek a harangok.
Június 4-én, kora délután a Sztaravodai úti I. világháborús emlékműnél koszorút helyezett el Szentendre Város nevében Fülöp Zsolt polgármester és Pál Gábor képviselő.
Az emlékprogram a Kálvária dombon, a Trianon-emlékműnél rendezett városi eseményen folytatódott. A megemlékezés elején felzúgtak a szentendrei templomtornyok harangjai, majd a jelenlévők közösen énekelték el Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt-díjas énekművésszel nemzeti imánkat, a Himnuszt és a Székely himnuszt. A műsorban Szvorák Katalin kárpát-medencei dalfüzért adott elő. A losonci születésű, Kossuth-díjas énekművész, Szentendre díszpolgára, élete legmeghatározóbb éveit az egykori Csehszlovákiában, vidéki palóc magyarként, dupla kisebbségiként élte. Az anyaországba kerülve egész más optikán keresztül kezdte látni saját helyzetét, világát. Megmaradva felföldinek, egy tágabb szellemi hazát, a Kárpát-medencét választotta, minden népével együtt. A műsorában elhangzott sorsénekekben, bujdosódalokban a szülőföldet féltő érzéseket és a hazagondolás fájdalmát elevenítette meg a Kárpát-medence magyarok lakta tájairól.
A népdalcsokor után a megemlékezésen Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere mondott beszédet az összetartozásról, magyarságról. A szentendrei megemlékezéssel egy időben erdélyi testvérvárosaink, Kézdivásárhely és Zilah templomtornyaiban is megkondultak a harangok, csatlakozva a közös emlékezéshez. Az eredeti tervek szerint a város meghívott vendégei lettek volna testvérvárosaink delegációi is. A jelenlegi, az egész világot érintő helyzet úgy hozta, most személyesen nem tudtak jelen lenni, de lélekben és üzenetükkel velünk voltak. Az óriás kivetítőn virtuálisan mondták el köszöntőjüket erdélyi testvérvárosaink vezetői, Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fazakas Miklós, Zilah alpolgármestere.
A beszédeket követően tárogatón játszott Borbély Mihály Kossuth- és Liszt-díjas zeneművész, a Vujicsics Együttes alapító tagja. A sokoldalú művész autentikus népzenei, világzenei, jazz vagy kortárs zenei produkciók szólistájaként, jazzformációkban egyaránt szerepel, kompozícióit jeles kamaraegyüttesek és szimfonikus zenekarok szólaltatják meg. Borbély Mihály számtalan hangszeren játszik a szaxofontól az okarináig – most a tárogató került főszerepbe. A nagy múltra visszatekintő tárogató modernkori örököse a Millennium évében nyerte el mai formáját. Repertoárjának legjava a magyarság hazaszeretetének és szabadságvágyának hangját őrzi, legyen szó népdalról, népies műdalról, történeti vagy népi táncdallamokról. Borbély Mihály műsorában ezekből hallhattunk – a Nagy Háborúhoz és az azt követő “békeszerződéshez” kötődő – válogatást, szvitszerű összeállításban.
A megemlékezés zárásaként a Trianon-emlékműnél koszorút helyeztek el:
A nap további részében folytatódtak a megemlékezések Szentendrén. A Szentendrei Nemzeti Konzervatív Kör szervezésében a Sztaravodai úti I. világháborús emlékműnél rendeztek koszorúzást, a Péter-Pál templomban Trianon100 emlékmisét mondtak a hazáért. 20 óra 20 perckor pedig Szentendrén is több helyen fellobbant az Összetartozásunk Tüze. A magyar cserkészszövetségek szervezésében 66 országban, több mint 2000 településen gyújtottak lángot a békediktátum aláírásának 100. évfordulójára emlékezve.
h | K | s | c | p | s | v |
---|---|---|---|---|---|---|
29
|
1
|
2
|
||||
5
|
6
|
8
|
||||
12
|
14
|
15
|
||||
19
|
21
|
22
|
23
|
25
|
||
26
|
28
|
29
|
30
|
1
|
2
|