Ugrás a tartalomhoz

Tavaszi Sztárparádé Szentendrén – „A művészeti és gazdasági koncepcióban is sikeresnek kell lenni”

Interjú Lőrinczy Györggyel

Egyedül, vagy párosban, egy káprázatos városban – mondja a szentendrei Tavaszi Fesztivál idei szlogenje. És nem csak a színhely, Szentendre káprázatos, hanem a fellépők névsora is, mert szólóestek, kétszemélyes darabok, duókoncerteket fogunk látni. Egytől-egyig országos sikerdarabokat. Olyan művészek előadásában, mint például Rost Andrea, Lukács Miklós, Bálint András, Jordán Tamás, Pokorny Lia, Thuróczy Szabolcs vagy Nagy Sándor. Sok meghívott produkció budapesti előadásaira már áprilisra sincs jegy, viszont március 17. és április 2. között, a Tavaszi Fesztiválon megnézhetőek, ráadásul Szentendrén a budapestinél sokkal kedvezőbb jegyárakkal.  

A problémákat kreatív kihívásnak kell megélni, élvezem, ha a nehezebb körülmények vadonatúj koncepció megalkotására inspirálnak – mondta Lőrinczy György, a Szentendrei Teátrum igazgatója, amikor az idei Tavaszi Fesztiválról mesélt.

Mi a színházi előérzeted erre a tavaszra?

Örömteli helyzet, hogy a gazdasági válság ellenére a közönség nem pártolt el. Az egész szakmából azt hallom, hogy töretlenül jönnek a nézők, hogy az értékes programok iránt nagy az érdeklődés. Működik egy jófajta kontraszelekció: a közönség tudatos, tájékozódik, megnézi mire költ. Meg hát, ami nem pozitív tendencia, annyira drága lett az élet, hogy egy színházjegy áráért ma már nem sok mindenről kell lemondani. Tavaly önkéntes alapon lehetett jelentkezni a tavaszi fesztiválunkra, akkor a jegybevételt ajánlottuk meg a fellépőknek. Idén megfordítottuk a képletet: olyan egy és kétszemélyes produkciókat hívtunk meg, melyekre meggyőződésünk szerint el tudjuk adni a jegyeket, és a bevételből ki tudjuk gazdálkodni a költségeket. A koncepciót és szlogent aztán rászabtuk az idei „mestertervre”: Egyedül, vagy párosban, egy káprázatos városban.

 

Az az érzésem, hogy a tavalyi fesztiválban inkább kísérleteztetek, idén meg tutira mentek a névsorral.  

Ezt nem mondanám, mert a névsor valóban tuti, de a projektek, amit ez a sztárparádé hoz, nagyon is bevállalósak. Már a nyitókoncert is, mert Rost Andreát egy szál cimbalommal kíséri a virtuóz Lukács Miklós, és együtt adnak merítést sokféle műfajból, a népdaloktól a barokk operáig, Erkel Ferenctől a portugál fadoig, Miklós zeneileg mindig igényes, útkereső, virtuóz szólóival színesítve. Mint ahogy az is merész, hogy Bálint András és Jordán Tamás, a két 80 éves színészikon, a Bálint + Jordán=160 esten sztorizik egy kávéházi asztalnál, s közben felidézik kedvenc szerzőjüket, Molnár Ferencet egy-egy jelenetben, a Rózsavölgyi Szalon vendégjátékában. De vakmerő az is, hogy Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című regényéből Enyedi Éva írt egy monodrámát egy szobafestőről, akit Thuróczy Szabolcs kelt életre, amit szintén hatalmas sikerrel játszik Budapesten. Pokorny Lia rajongóként annak is örülök, hogy meghívhattuk a színésznő legendás, harmonikával kísért Liaison című zenés stand-up estjét. De abszolút a bevállalós kategória az Alaine – Ideje a meghalásnak, ami Markó-Valentyik Anna, csodálatos prózai-bábos előadása felnőtteknek, Polcz Alaine művéből. Ennek külön érdekessége, hogy egy fiatal művész adja elő.

Amikor kialakult, hogy szólók és duók adják a fesztivál gerincét, ehhez a kabáthoz kerestél további gombokat?

Igen, a gyerekprogramokat már kimondottan ehhez a koncepcióhoz kerestük, így hívtunk meg remek előadásokat. Így került a műsorba a Fitos Dezső Társulat szintén kétszemélyes, elbűvölő gyerekdarabja A láda titka, és Tárnok Marica meg Sz. Nagy Mari varázslatos No megállj csak, Kancsil! kreatív játéka, amire már 4 éves kortól lehet hozni a kicsiket szombat délután. Egyedi módon szólítják meg a gyerekeket, ezért őket is boldogan hívtam meg.

Minden előadásotok a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében lesz. Nagy nézőteret kell megtölteni…

Elgondolkoztunk azon, hogy egyes előadásokat kisebb helyszínen tartsunk meg, de végül mindent a PMK színháztermébe szerveztünk, mert ez a 380 személyes nézőtér jegybevétele tudja biztosítani, hogy a nívós, sikeres produkciókat is ki is tudjuk gazdálkodni. Például a Játékszín nagysikerű Teltház című darabját, Nagy Sándor virtuóz előadásában. Ez a gondolkodásmód egybevág Csák János miniszter úr kulturális koncepciójával, amit én, mint a magánszférából érkező kulturális menedzser, messzemenőkig támogatok.

Lehet, hogy nem mindenki tudja, hogy mi ez a koncepció. Foglald össze kérlek.

Csák János kulturális és innovációért felelős miniszterként, minden nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy szeretné, hogy a szervezetek és intézmények üzletileg is gondolkodjanak, növeljék a saját bevételeiket, ne csak az állami támogatásra várjanak. Nekem ebben, szerénytelenség nélkül mondhatom, van tapasztalatom, mert a Pentaton Művész és Koncertügynökséget for profit cégként irányítottam, és aztán, bár az Operettszínház kiemelt állami intézmény, ott, az én vezetésem alatt az állami támogatás mindössze 38% volt, a többi saját bevétel. Szakmai szóval élve ezt nevezzük intézményi támogatási intenzitásnak. Mely arányszám szerintem mértékadó kell legyen az állami támogatások megítélésénél. Vagyis, azok kapjanak az államtól pénzt az előadásaikra, akik más bevételi lehetőségeken is dolgoznak. Ja, és akire a nézők kíváncsiak! Nagyon jó tendenciának gondolom, hogy a kultúra – jó értelemben vett – üzleti oldalát erősítjük. Abban pedig mindig hittem – amit a mostani műsorunk is bizonyít -, hogy nem kell hogy ellentmondjon a bevétel a magas művészi színvonalnak. Ezt szerintem csak azok állítják, akiknek nincs közönsége.

Minden Teátrumos nyilatkozatodban elmondod, hogy számítasz a Dunakanyar művészeire. Az idei Tavaszi Fesztiválban kik lesznek a helyi fellépők?  

Ez nekem mindig fontos szempont, hiszen a Dunakanyar tele van fantasztikus előadóművészekkel. Például a városban élő Falusi Mariann és Sárik Péter Jazzkívánságműsor magyarul koncertjének teljesen új verziója kerül színpadra, ami szuper hangulatos, szívmelengető este lesz. A tavaly nyári bulijukhoz képest most megint egy másfajta válogatást hallhatunk könnyűzenei és jazz-örökzöldekből.

 

A Fitos Dezső Társulat is szentendrei, de szegről-végről a térségben élő Szinetár Dórát és Makranczi Zalánt is idesorolhatjuk, főleg, hogy a leányfalusi kötődésű Karinthy Ferencnek a Dunakanyar című keserédes komédiáját adják elő. másfél éve, teltházakkal a Szamos Cukrászda Klimt termében. Mivel ez is kétszemélyes darab, mindenképpen helye van a fesztiválprogramban.

A városba érkező turistákat tavasszal is meg akarjátok szólítani? Be akarjátok őket csábítani a nézőtérre?

Bízom benne, hogy az ad-hoc itt sétáló turisták már nem tudnak jegyet venni az aznap esti előadásokra, mert akkorra már minden jegyet eladtunk! (nevet) Számítunk a remek közönségbázisunkra: a már régóta dunakanyarbeli lakosokra is, és a nemrég kiköltözőkre is. Az ittélők szerintem örömmel veszik, hogy a színvonalas kulturális programért nem kell beautózniuk a fővárosba. De a budapestiekre is számítunk, mert sok olyan produkció lesz, melyekre ott már áprilisra sincsenek jegyek. Aki nem akarja kivárni a sokhónapos sorbanállást a Bálint-Jordán estre, vagy a Teltházra a Játékszínben, vagy a Meg sem kínáltak darabra, az hozzánk vegyen jegyet. Kösse össze a színházi élményt egy szentendrei kirándulós nappal, sétáljon, kávézzon, térjen be egy múzeumba, élvezze a Dunakanyart, és a nap koronájaként nézzen meg egy prémium produkciót egy szuper színházteremben. A fesztivált idén is a húsvét előtti hetekre időzítettük, megelőzve a nagy programdömpinget.

Gondolom, kellett jegyárat emelni.

Igen, de ugyanezen produkciók budapesti áraihoz képest, nekünk sokkal kedvezőbbek az áraink. 2000 Ft a legolcsóbb jegyünk a gyerekprodukciókra, 6900 Ft a legdrágább jegyünk, az első sorokba, a prémiumhelyekre. Továbbá sok előadásra sávosan adjuk a jegyeket: aki közelebbről szeretné látni a sztárokat egy kamaraprodukcióban, annak valamivel többet kell fizetnie, ám aki nem akar kimaradni az élményből, annak is van lehetősége olcsóbb jegyet venni, egy távolabbi helyre. De a PMK-nak egyébként kiváló a tere, az egész nézőtérről jól lehet látni.

Nem vesznek el a nagyobb térben az egyszemélyes vagy kétszemélyes előadások?

Nagyon sok vendégjátékot szerveztem és az a tapasztalatom, hogy egy nagyobb, jó kialakítású tér mindig hozzáad az előadáshoz. Ezek mind remek produkciók, amik jól fogják érezni magukat egy kicsit nagyobb térben is, de biztos, hogy más hangulata lesz. Ami pedig maga a fesztivál-feeling! Szerintem a magyar színházi tradíció és a magyar néző színészközpontú. A fellépőink pedig olyan kvalitások, akiknek személyisége nagyobb térben is átjön, sőt, a nagyobb nézőtér plusz energiát ad nekik.

A könyvtár épületének, színháztermének sajátos hangulata van a hatalmas Barcsay mozaikkal és a kiváló akusztikájú színházteremmel.

A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár egy rendszerváltás előtti, egyedi, retro hangulatú művelődési ház. Ugyan lenne mit felújítani benne, de a színpad és a nézőtér kémiája így is nagyon jól működik, egymásra tud hangolódni az előadó és a közönség. A gyönyörű Barcsay mozaik meg további szentendrei ízt ad az egészhez.

Milyen hirdetési lehetőségetek vannak? Hogyan jut el a program a közönséghez?

Molinókkal, plakátokkal, sajtóval, PR-ral, február 18-án a szentendrei piacon csinálunk egy farsangi-promóciós délelőttöt is. De akármennyit is költünk marketingre, meggyőződésem, hogy még mindig a személyes propaganda a leghatékonyabb. Az óvodában cipőbefűzés közben megbeszélik egymással a szülők, hogy együtt jönnek a Falusi Mariann-Sárik Péter koncertre, ja, meg lesz egy jó gyerekdarab is szombat délután, arra nem jöttök? Szerintem ez a leghatékonyabb reklám.

A fesztiválban a Teátrumon kívül más szentendrei intézmények is megmutatkoznak, ahogy ez már lenni szokott. Mi társul a színház mellé?

Rengeteg kiváló kísérőprogram lesz! Csak néhány belőlük: tavaszköszöntő népdalkoncert a könyvtárban, fotókiállítás a PMK előcsarnokában Egy szelet Teátrum címmel, Paraszkay György 2012-18 közötti színházi fényképeiből. A fesztivál derekán nyílik meg a Ferenczy Múzeumi Centrum nagyszabású, gyűjteményes kiállítása a XX. század meghatározó szentendrei képzőművészeinek alkotásaival A gyűjtemény címmel. A programból a helyi művészeti együttesek sem hiányozhatnak, így a zárónapon A Kortárs Balett Szentendre Tánccsoport lép fel.

Belekóstolunk kicsit a Teátrum nyári terveibe? Mit tudsz most erről elmondani?

Nyárra elengedhetetlenek az állami támogatások, ezért várjuk a pályázati lehetőségeket. De tudom, hogy akármennyire szívesen jönnek a fellépők Szentendrére, meg kell várnunk a filmforgatások és a nagy projektek kialakulását, mert azokhoz képest döntenek majd mellettünk a meghívott művészek. Tudnunk kell a helyünket a „táplálékláncban”, szóval a pontos nyári programról még keveset tudok. Meg hát a nyár előtt még úgyis jön a tavasz!

Welbach Lola

Szentendrei Tavaszi Fesztivál 2023. márc. 17.- ápr. 02.